Temetőnyilvántartás készítése

                          
 


 
 
 
 
 
 


 
 
 
                                                                                                                                          
 
  
 
 
 
 
 
 
 
  
  
 
 
 
 
 
 
 
 
Temetőtérképek, Információs táblák
 
 





  

 
Temető fenntartás, üzemeltetésével és a nyilvántartások vezetésével kapcsolatos fogalmak

Hulladékgazdálkodás a temetőkben
Koporsós temetés korlátozása /minta/
Koporsós temetés szüneteltetésének elrendelése /minta/
Feloldása koporsós temetés szüneteltetésének /minta/
Használatba adási szerződés sírhelynek /minta/
Ellenőrzési jegyzőkönyv /minta/
Elektronikus temető nyilvántartó program /videó/



  
 
 
 
 
A temető a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak. A temető céljára kijelölt területek a termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területnek minősül. A településrendezési terv szerinti temetők területei, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem szempontjából 
védendő területnek minősülnek. 
Köztemetőnek minősül az önkormányzat  tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.  
Azon a településen, ahol nincs önkormányzati tulajdonú temető, gazdálkodó szervezet vagy közhasznú szervezet a temetőtulajdonban tulajdoni hányadot akkor szerezhet, ha az önkormányzat legalább 51%-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a temetőnek. Az önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51% alá.
(Önkormányzati Hírlevél 2010. évi 1.szám)
 
 
 
A temető tulajdonosának a következő feladatait jogszabály határozza meg: a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítése, illetőleg kialakítása, a temető kegyeleti méltóságának  őrzése, a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről való gondoskodás, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a temetőhasználat rendjének szabályozása. 
A temető beépítési előírásait a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kell meghatározni. A temető és a temetkezési emlékhely építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, továbbá a kegyeleti emlékhely létesítéséhez külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérnie. A köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről a települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) gondoskodik.
(Önkormányzati Hírlevél 2010. évi 1.szám)
 
 
 
A temető létesítése során a temetőtulajdonos utat, ravatalozót, a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt, boncolóhelyiség-csoportot, a temető bekerítését vagy élősövénnyel való lehatárolását, vízvételi lehetőséget, illemhelyet, a temető területének - rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő - parkosítását, az utak sorfásítását és hulladéktárolót köteles biztosítani. A létesítményekre vonatkozó részletszabályokat a temetkezési törvény végrehajtási rendelete részletesen meghatározza. 
Lezárt temetőben az alábbi temetői létesítményeket kell biztosítani: a temető bekerítését vagy élősövénnyel való lehatárolását, vízvételi lehetőséget, illemhelyet, hulladéktárolót.Az a temetőtulajdonos, aki a jogszabályban meghatározott temetői létesítmények és közművek (út, ravatalozó, tároló és hűtő, boncoló-helyiség csoport, bekerítés vagy élősövénnyel való lehatárolás, parkosítás, utak sorfásítása) megépítésére vonatkozó kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget, azokat 2012. december 31-ig köteles megépíteni. (A teljesítés határidejét a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXI. törvény módosította.) 
A temetői létesítmények kialakításakor a temetkezési jogszabályok mellett az építésügyi jogszabályok előírásait is alkalmazni kell. Így például az új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani. E követelményt működő temető, temetkezési emlékhely bővítési területére is alkalmazni kell. 
(Önkormányzati Hírlevél 2010. évi 1.szám)
 
 
 
A köztemető fenntartása a települési önkormányzatok kötelező feladata. A köztemető fenntartója a települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi önkormányzat.  A jogszabály alapján az önkormányzatok az alábbi módokon teljesíthetik köztemető fenntartásra vonatkozó 
törvényi kötelezettségüket: a) önkormányzati tulajdonban lévő temető fenntartásával, b) önkormányzati tulajdonban lévő temető fenntartásával gazdálkodó szervezet által, kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján, c) nem önkormányzati tulajdonban lévő temető tulajdonosával való megállapodás alapján, vagy d) más települési önkormányzatokkal közösen társulás, útján. 
A temetőfenntartó feladata a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása. A temető területén belüli közcélú zöldfelületek és utak területe újabb temetési helyek létesítésével nem csökkenthető.  
A hősi temetőt, hősi temetési helyet nemzetközi egyezményben foglaltak szerint kell fenntartani, és megőrizni.  
(Önkormányzati Hírlevél 2010. évi 1.szám)
 
 
 
Az üzemeltető
A temető üzemeltetését az önkormányzat saját maga, illetve – kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján - gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. 
A temető üzemeltetését az a gazdálkodó szervezet láthatja el, amelynek vezetője vagy határozatlan idejű foglalkoztatási jogviszonyban álló alkalmazottja kertészeti, parkgondozó, illetőleg kertépítő szakképesítéssel, vagy középfokú kertészeti, parkgondozó, illetőleg kertépítő végzettséggel, illetve felsőfokú intézményben ilyen szaktárgyból vizsgával rendelkezik. 
Amennyiben az önkormányzat rendelete a köztemetőn belüli tevékenységek ellátására (azaz, az elhunyt hűtésével, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, sírhelynyitással és visszahantolással kapcsolatos feladatok ellátására) az üzemeltető szakszemélyzetének igénybevételét kötelezővé teszi, az üzemeltetőnek a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó feltételeknek is meg kell felelnie. 
A jogszabály rendelkezése szerint temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság  engedélyével folytatható. 
A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi, 
• aki büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró 
   foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, 
• aki igazolja szakmai alkalmasságát, továbbá megfelelő pénzügyi teljesítőképességét, 
• aki rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, valamint a munkavégzésre vonatkozó 
  előírásoknak megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a 
  környezetet nem veszélyeztető telephellyel, 
• aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és 
• akinek gazdálkodó szervezet esetében legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy 
   alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében - ha a tevékenységet nem maga látja el - legalább egy 
   foglalkoztatottja rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és 
   megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. 
A jogszabály rendelkezése szerint az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. 
 
Az üzemeltetés 
A köztemető üzemeltetését a temetkezési törvényben, végrehajtási rendeletében továbbá az önkormányzati rendeletben, és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni.  
Az üzemeltető
• meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási 
   tevékenységek ellátásának temetői rendjét; 
• biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést 
   megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást; 
• megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt; 
• biztosítja a ravatalozó, boncolóhelyiség-csoport és ezek technikai berendezései, tárolók és hűtők, 
  valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat; 
• gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását; 
• megőrzi a nyilvántartó könyveket; 
• tájékoztatja a temetőlátogatókat; 
• kijelöli a temetési helyeket; 
• elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a 
   hóeltakarítást; 
• összegyűjti és elszállítja a hulladékot; 
• gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról; 
• összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos 
   temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az 
   urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását; 
• gondoskodik az ügyfélfogadásról. 
Amennyiben az önkormányzat rendelete a köztemetőn belül kötelezővé teszi az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevételét, az üzemeltető köteles gondoskodni az önkormányzati rendeletben megjelölt tevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról is.
(Önkormányzati Hírlevél 2010. évi 1.szám)
 
 
 
 
A temetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál. A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés napja (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának), az elhalt természetes személyazonosító adatai, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, 
valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, és a síremlékre vonatkozó bejegyzések. 
A sírbolt könyvet a fenti tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is. Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát. A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be. Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőnek. A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.
(Önkormányzati Hírlevél 2010. évi 1.szám)
 
 
 
A temető fenntartását és üzemeltetését az önkormányzat saját maga, illetve – kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján - gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. 
Köztemető fenntartására és üzemeltetésére az önkormányzat azzal a gazdálkodó szervezettel köthet kegyeleti közszolgáltatási szerződést, amely a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.  
A szerződésnek tartalmaznia kell 
• a tevékenység gyakorlásának helyét; 
• az ellátandó tevékenységek felsorolását; 
• a teljesítés módját és idejét; 
• a feladat mennyiségi és minőségi követelményeit; 
• a szerződés érvényességi idejét, amely 5 évnél rövidebb és 15 évnél hosszabb nem lehet, de újbóli 
   megkötése nem zárható ki;
• a szolgáltatás finanszírozásának rendjét; 
• a szolgáltatás ellenértékének mértékét és a megfizetés módját; 
• a közüzemi szerződési kötelezettség alanyait; 
• a szolgáltatáshoz szükséges eszközök mennyiségi és minőségi előírásait és rendelkezésre 
   bocsátásának módját; 
• az önkormányzati vagyontárgyak használatának, karbantartásának, felújításának és pótlásának 
   szabályait; 
• a szolgáltatást végző személyekkel kapcsolatos követelményeket; 
• a szerződés fennállása alatt az önkormányzatot megillető ellenőrzési jogosítványokat; 
• arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy ha a gazdálkodó szervezet a kegyeleti közszolgáltatás 
   mellett temetkezési szolgáltatást is végez, a kegyeleti közszolgáltatást más gazdasági 
   tevékenységétől, így a temetkezési szolgáltatástól számvitelileg elkülöníti; 
• a birtokbaadás feltételeit; 
• arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit 
   kell megfelelően alkalmazni. 
A jogszabály rendelkezése szerint a szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha a gazdálkodó szervezet számvitelileg nem különíti el a kegyeleti közszolgáltatást más gazdasági tevékenységétől, így a temetkezési szolgáltatástól.
(Önkormányzati Hírlevél 2010. évi 1.szám)
 
 
 
 
A jogszabály felhatalmazást ad a települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzatnak, hogy a köztemetőre vonatkozóan önkormányzati rendeletet alkosson. A törvény a települési önkormányzatok rendeletalkotási jogkörét a köztemető intézményéhez köti, tekintve, hogy a köztemető fenntartása a települési önkormányzat kötelező feladata. E feladatát – ahogyan azt már láthattuk - elláthatja saját tulajdonán, vagy megállapodik más temetőtulajdonossal és azon a nem önkormányzati tulajdonon látja el kötelező feladatát.  
2005-ig a jogszabály lehetővé tette, hogy az önkormányzat a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető egy részén lássa el a köztemető fenntartására vonatkozó feladatait, tekintve, hogy a köztemetőnek - az akkori definíció szerint - a temető azon része minősült, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti. A jogszabály-módosítást követően azonban a köztemető fogalmát az alábbiak szerint határozza meg a törvény: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem 
önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.   
A fentiek alapján a települési önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége kiterjed arra az esetre, amikor az önkormányzat tulajdonában van a temető, továbbá nem az önkormányzat tulajdonában van a temető, de megállapodás alapján az adott temető vonatkozásában látja el a jogszabályban meghatározott feladatokat. Az önkormányzati rendeletet tehát minden köztemetőt fenntartó önkormányzatnak meg kell alkotni. 
Az önkormányzati rendeletek hatályának meghatározásánál ugyancsak a köztemető definíciójából kell kiindulni. A meghatározás ugyanis az önkormányzati tulajdonban lévő temető, továbbá - megállapodás alapján – a nem önkormányzati tulajdonú temető egészére vonatkozik, azaz a rendelet hatályának a temető egészére kell kiterjednie. (Kizárólag a temető törvény 2005. évi módosítását megelőzően volt lehetősége az önkormányzatoknak arra, hogy nem önkormányzati tulajdonú temető esetén az adott temető egy részére terjedjen ki a rendelet hatálya.) 
A rendelet tartalmi elemei 
A köztemető temető használatának rendjéről önkormányzati rendeletben kell rendelkezni. 
A települési önkormányzat, fővárosban a közgyűlés rendeletben állapítja meg - a köztemetőre vonatkozóan 
– különösen 
• a temető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeket; 
• a temető használatának és igénybevételének szabályait; 
• a temetési hely gazdálkodási szabályait; 
• a sírhely méretezését, sírjelek alkalmazását,  a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezését, a 
   sírgondozás szabályait; 
• temetőben a kegyeleti közszolgáltatások feltételeit, a temetési hely megváltási díját, a 
   temetőfenntartási hozzájárulás díját, illetve a létesítmények vállalkozók részéről történő
   igénybevételének díját; 
• a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának 
   temetői rendjét; 
• a szabálysértés eseteit és az eljáró önkormányzati szabálysértési hatóságot. 
Az önkormányzat rendelete kötelezővé teheti a köztemetőn belüli, az elhunyt hűtésével, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, sírhelynyitással és visszahantolással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevételét. Az üzemeltető szakszemélyzete és berendezése igénybevételének előírása vonatkozhat akár csak az előzőekben felsorolt feladatok egy részére 
vagy kizárólag egyikére is (pl. az elhunyt hűtésére). 
Az önkormányzati rendelet tartalmazza továbbá: 
• a temető használatának általános szabályait, a temetőben végzett szolgáltatások, valamint a 
   kegyeletgyakorlás rendjét; 
• a temetőben alkalmazott, fenntartással és üzemeltetéssel összefüggő díjak mértékét; 
• a temetőüzemeltetési (temetőgondnoki) feladatokat és kötelezettségeket, a létesítmények 
   igénybevételének feltételeit; 
• a temetési helyek kialakításának (méretezés) szabályait, a sírhelyhasználati idők meghatározását, a 
   temetési helyek gondozásának, a növényültetés és a sírjelek alkalmazásának feltételeit; 
• a hulladék gyűjtésének, kezelésének szabályait; 
• a védett sírjelek, temetési helyek nyilvántartásának (ideértve a további temetés lehetőségének 
   feltüntetését is) szabályait. 
Az önkormányzati rendeletek tartalmával összefüggésben az alábbiakra hívjuk fel még a figyelmet: 
A sírjelek magasságát csak a HÉSZ-ben lehet szabályozni.  Az építésügyi hatóság hatáskörének elvonása jogszabálysértő (37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet) 
A szabálysértésekről szóló törvény szerint a törvényben, illetve az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletben szabályozott szabálysértési tényállásokat nem ismételhetik meg az önkormányzati rendeletek. A szabálysértési tényállás „sommás” megfogalmazása törvénysértő.
(Önkormányzati Hírlevél 2010. évi 1.szám)
 
 
 
Köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg 
• a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját, 
• a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő
   temetőfenntartási hozzájárulás díját, 
• a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a 
   temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat. 
• a temetési hely megváltási díját, a temető-fenntartási hozzájárulás díját, illetve  
• a létesítmények vállalkozók részéről történő igénybevételének díját.  
E díjfajtákon belül a köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. A díjmértékeket évente felül kell vizsgálni. Az egyes díjfajtákon belül a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulási díj mértéke  az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított megváltási díjtételek egyszerű számtani átlagának 5%-át nem haladhatja meg. A díj megállapításakor ki kell kérni a fogyasztók területileg illetékes érdek-képviseleti szerveinek véleményét. 
Ismételten szükséges kihangsúlyozni, hogy a temető üzemeltetője is köteles a szabályzatban meghatározott, a temetkezési szolgáltatókat terhelő díjakat megfizetni, ha az üzemeltetés mellett temetkezési szolgáltató tevékenységet is végez.  
A temető üzemeltetője a szabályzatban megállapított díjakon felül más díjat nem állapíthat meg, így különösen: nem szedhető díj a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért. 
Ha a temető üzemeltetése kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján történik, az üzemeltető köteles az üzemeltetés, illetőleg a temetkezési szolgáltatás költségeinek megosztására az önkormányzat által elfogadott számviteli szabályzatot alkalmazni  és az üzemeltetéssel összefüggő bevételeiről és kiadásairól az önkormányzatot évente tájékoztatni. 
A díjmegállapítással kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel még a figyelmet: 
A jogszabályban felsorolt díjak körét az önkormányzat nem bővítheti. Így nem állapíthat meg díjat 
különösen temetőlátogatásért, temetői utak használatáért, a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért. A halott átvételi, hamvak átvételi, halott kiadási, továbbszállítási díjak, szakszemélyzet jelenléte, ügyintézési díj,hangosítás, zeneszolgáltatási díj, kellékátvételi díj megállapítása is jogszabálysértő. Mivel a sírhely első kiásása üzemeltetői feladat és nem szolgáltatás ezért ezután sem lehet díjat megállapítani. Az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve pótdíj, felár fizetésére való kötelezés törvényi 
felhatalmazás hiányában a temetőrendeletekben sem alkalmazható. 
Az üzemeltető által biztosított szolgáltatásért fizetendő díjat abban az esetben állapíthatja meg rendeletében az önkormányzat, ha azt megelőzően rendeletében kötelezővé tette azok igénybevételét. Az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevétele csak a köztemetőn belül tehető kötelezővé.
A temető üzemeltetője is köteles a temetőszabályzatban meghatározott, a temetkezési szolgáltatókat terhelő díjakat megfizetni, ha az üzemeltetés mellett temetkezési szolgáltató tevékenységet is végez. A temető üzemeltetője a szabályzatban megállapított díjakon felül más díjat nem állapíthat meg, így különösen: nem szedhető díj a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért. 
Ha a temető üzemeltetése kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján történik, az üzemeltető köteles az üzemeltetés, illetőleg a temetkezési szolgáltatás költségeinek megosztására az önkormányzat által elfogadott számviteli szabályzatot alkalmazni  és az üzemeltetéssel összefüggő bevételeiről és kiadásairól az önkormányzatot évente tájékoztatni.
(Önkormányzati Hírlevél 2010. évi 1.szám)
 
 
 
A jogszabály rendelkezése szerint a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság ellenőrzi. A hatóság ellenőrzési jogköre tehát nem csak a köztemető ellenőrzésére terjed ki. 
A Kormány temetkezési szolgáltatási tevékenységeket engedélyező hatóságként a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellenőrzése tekintetében a temető fekvése szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjét jelölte ki. 
Ha a köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat az önkormányzat a kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján látja el, a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság ellenőrzi a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését. Szerződésszegés esetén kezdeményezheti a szerződés felmondását. 
A temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság az ellenőrzés során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet, továbbá vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát. A jogszabály szerint a jegyző a temetkezési szolgáltatást legfeljebb 90 napig felfüggeszti vagy korlátozza, ha azt állapítja meg, hogy a telephely az engedély alapját képező feltételeknek nem felel meg. Ha a temetkezési szolgáltató a felfüggesztés, illetve korlátozás időtartama alatt az engedélyben foglalt feltételeket nem teremti meg, a jegyző az engedélyt visszavonja. 
A temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai, valamint a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók. E rendelkezések szerint a hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban, személyes adatok  tekintetében törvényben meghatározott adatok szolgáltatását, 
iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tarthat.
(Önkormányzati Hírlevél 2010. évi 1.szám)
 
 
 
 

 

    
Napkelte
Információs táblakép
   
Parcellatérképek
 




Linkek
 Napituti Linkgyűjtemény, Linkek
  ARTidas linkgyűjtemény
 
 
 
 
 
 
 





  
© Gyuricza    
Az oldalakon fellelhető dokumentumokat saját felelősségére használja